Érintésvédelem
Meg különböztetünk közvetlen és közvetett érintés elleni védelmet. Az érintésvédelem alatt a közvetett érintés elleni védelmet értjük. Valamil yen szigetelési hiba miatt, veszélyes feszültség megérintéséből kialakulható kvázi áramüt ésest gátolja meg az érintésvédelem.
A közvetlen érintés elleni védelem egy villamos készülék, vagy berendezés feszültség alatti alkatrészeinek érintését gátolja meg. Az hogy egy villamos készülék aktív vezető részei, ami megrázhatna minket, úgy legyen elburkolva, hogy abból normál használat közben ne alakuljon ki áramütés, nem az érintésvédelem tárgya .
A közvetett érintés elleni védelem, a villamos berendezés, vagy készülék meghibásodásából kialakuló, megérinthető burkolatának feszültség alá kerülésekor, az áramütéses baleset bekövetkezését akadályozza meg.
Az érintésvédelem a létesítési és biztonsági előírások összessége, ami feszültség alatt álló elektromos berendezés üzemszerűen feszültségmentes részeinek érintéséből származó balesetek elkerülésére szolgál.
Az érintésvédelmi magoldások, nem az érintést akadályozzák meg, hanem az üzemszerűen feszültségmentes testek hosszabb ideig tartó veszélyes feszültség alá kerülését akadályozzák meg.
Az érintésvédelem lényege és alapja az, hogy egyszeres hiba esetén pl: testzárlat miatt adott villamos berendezésen veszélyes nagyságú érintésvéd elmi feszültség lépne fel, akkor a táplálást a legrövidebb időn belül le kell kapcsolnia az érintésvédelmi kikapcsoló szervnek. Ha nem lehet egy berendezésen rövid időn belül egyszeres hiba esetén korlátozni az érintési feszültséget, védővezető nélküli érintésvédelem alkalmazása szükséges.
Alapelv, hogy minden villamos berendezést, erősára ú szerkezetet, a vezeték kivételével, ami a táplálást máshonnan kapja, el kell látni érin tésvédelemmel. Az érintésvédelem előírt hatásossága csak akkor biztosítható, ha megfelelő e lektromos készülék, megfelelő érintésvédelmű hálózathoz csatlakoztatnak.
Érintésvédelem megoldásai:
- A védelem hiba esetén a hibás készülék táplálását s zakítja meg.
- Az aktív feszültség alatti szerkezet elszigetelésév el.
- A készülék táplálása biztonsági törpefeszültségről.
Passzív érintésvédelem
Meggátolja, a normálállapotban feszültségmentes kül ső megérinthető burkolatok feszültség alá kerülését. Ezt tulajdonképpen úgy érik el, hogy van egy üzemi szigetelés, és egy másik független külső szigetelés. Az érintésvédelem, úgy valósul meg, hogy az üzemei szigetelés meghibásodása esetén van még egy külső biztonsági s zigetelés, ami teljesen független az üzemi szigeteléstől. Tulajdon képen, ha az egyik sz igetelés megsérül a másik szigetelés még meg védi a kezelőjét. így valósul meg a passzív érintésvédelem.
Aktív érintésvédelem
A védelem villamos készüléket veszélyes érintési fe szültség alá kerülésekor leválassza hálózatról. Ebben az esetben egy külön védővezetőt kötünk a villamos berendezés külső burkolatára. Az érintésvédelem úgy valósul meg, hog y a külső burkolat feszültség alá kerülésekor testzárlat következtében a működésbe jö n a védelem, és lekapcsolja a feszültséget a hibás készülékről. Ha a védővezetős érintésvédelmet kiegészítjük áramvédő kapcsolóval, akkor már egészen minimális szivárgó t estzárlatra is működésbe jön az érintésvédelem.
Érintésvédelem módszerei:
Az érintésvédelem módja általában szabadon megválas ztható, de van néhány villamos készülék, aminél a szabvány a veszély nagysága miat t meghatározza az alkalmazott érintésvédelem módját. Ilyen pl: gyerekjátékok vagy a mindenki által használható gyógyászati eszközök, amikhez csak 25 V érintésvéde lmű törpefeszültséget lehet alkalmazni.
Elkerítés: Az aktív feszültség alatti részeket korláttal, kerí téssel zárnak körbe, vagy zárható helyiségbe helyezik.
Burkolás: A feszültség alatti részek érintését beburkolással akadályozzák meg.
Elszigetelés:
Kettősszigetelésű az a készülék, amelyet úgy gyártanak le, hogy az üzemi szigetelésen kívül van még egy szigetelése, azzal egyenértékű, de függ etlen az üzemi szigeteléstől.
Megerősített szigetelésű az készülék, amelynek kettős szigetelést nem lehet alkalmazni, az üzszemi szigetelést készítik erőssebre.
Környezet elszigetelése a kezelő elszigetelése földpotenciáltól, pl: bevizs gált gumiszőnyeg. A villamos készülék érintésével nem érinthető meg e gyszerre földelt potenciálú berendezés.
Védőelválasztás: a villamos készüléket egy elválasztó trafóról üzeme ltetik. a szekundertekercset nem szabad leföldelni. Egy elvál asztó trafóról csak egy db készüléket lehet üzemeltetni.
Érintésvédelmi törpefeszültség: Ha a villamos szerkezeteket váltakozó feszültségnél 50 V, egyenfeszültség esetén 120V nem nagyobb feszültségr ől táplálják. És gondoskodnak róla hogy hiba esetén se léphessen fel nagyobb feszültsé g a villamos berendezéseken.
Védőföldelés: védővezetős érintésvédelmi mód. A védeni kívánt ké szülék testét egy védővezetőn keresztül leföldelik.
Nullázás: védővezetős érintésvédelmi mód. A betápláló rendsze rnek közvetlenül földelt üzemi vezetője van. Hibaáramra a védelem önműködően működésbe lép.
Áramvédő kapcsolás a védővezetős érintésvédelmi módok kikapcsoló szer ve. Hibaáramra lép működésbe, melynek értékei: 10 mA, 30mA, 100 mA . A villamos aktív vezetőket átvezetik a relé áramváltóján, a védővezetőt tilos átvezetni a relén, mert akkor nem, működik helyesen. A nulla vezető az áramvédő kapcsoló után nem földelhető, védővezetővel össze nem köthető. Egy és háromfázisú kivitelben is beépí thető.
