Ha egy villamos berendezésen, lehet az gép, vagy vezeték, ha a névleges áramnál, vagy megengedett áramnál több folyik, túláramnak nevezik . Ez kettő okból jöhet létre, vagy túlterhelésből, vagy zárlatból.
A túlterhelésről akkor beszélünk, ha egy vezetékrendszerre több fogyasztót kapcsolunk, mint amire tervezték. Egy gép esetén, ha több teljesítményt szeretnénk elérni, mint amire a motort tervezték akkor megemelkedik az áramfelvétele, és ez melegedéshez vezet. Egy villamos gép esetén ilyenkor vagy odafigyelünk a leadott teljesítményre, ha ez kevés ki kell cserélni a nagyobb teljesítményű motorra.
Zárlat esetén általában szigetelési hiba miatt két különböző potenciálú vezető fémesen érintkezik. Ilyenkor a nagy hőmennyiségen túl, óriási dinamikai erők is kialakulnak. A kettő fajta túláram között nem csak a kialakulásá ban van különbség, de a túláram nagyságában is. Egy túlterhelés néha csak éppen hogy meghaladja a névleges áramot, de akkor sem szokott a névleges áram kétszeresénél nagyobb lenni hosszabb távon. A zárlat azonban a névleges áram többszöröse, akár százszorosa is lehet. Hatásában is van különbség a túlterhelés általában csak melegedést okoz. A zárlat a melegedésen kívül, dinamikai erők is fellépnek. A túláram mindkét fajtája ellen védekezni kell, ezért megkülönböztetünk túlterhelésvédelmet és zárlatvédelmet.
A túlterhelésvédelem dolga megszakítani az áramkört , mielőtt a túlterhelt és felmelegedett villamos berendezés tönkremenne. Ez működhet egy egyszerű olvadó betéttel is de lehet bimetállos hőkioldó is ami ha jól van beállítva hőmása a villamos gépnek. Együtt melegednek fel, és a pontosan beállított hőkioldó bontja a motor áramkörét, mielőtt az leégne.
Általában minden villamos készüléket védeni kell túlterhelés ellen, de vannak itt is kivételek, vannak olyan villamos készülékek amik működésükből adódóan nem terhelhetők túl.
A zárlatvédelemnek az aljaiban is más követelmények szerint kell működnie. A zárlat az nem üzemszerű működés miatt jön létre, hanem valamilyen áramköri hiba miatt. Mivel a zárlati áram a névleges áram sokszorosa, ezért nagyon gyors an kell működnie. a zárlatvédelemre olvadóbiztosítót, vagy megszakítót alkalmazunk. zár latvédelemre olyan biztosítót, vagy megszakítót alkalmazunk aminek a zárlati megszakító képessége nagyobb mint a hálózaton kialakulható legnagyobb zárlat, hogy biztonságosan megtudja szakítani az áramkört zárlat esetén.
A villamos berendezésekben alkalmazunk olyan szerkezeteket amiben benne van a túlterhelés és zárlatvédelem is. Ilyen pl: a kismegszakító, miv el van benne bimetállos hőkioldó, és mágneses gyorskioldó zárlat esetére. A biztosítékka l szemben a kismegszakító leoldást követően visszakapcsolható, nem kell semmit cseréln i, nem kell pótalkatrészről gondoskodni egy leoldást követően. Követelmény hogy a zárlatvéd elmet a túlterhelésvédelemhez képest, mindenhol alkalmazni kell. Követelmény hogy a zárlat és túlterhelés védelmet szelektíven kell kialakítani. Ez azt jelenti hogy túlterhelés esetén a legközelebb beépített véd elemnek kell működésbe lépni, hogy hiba esetén minél kisebb részt érintsen a feszültség kimaradás.
